2014. május 1-től szigorodnak a földtulajdonszerzés szabályai
Az új törvény értelmében földművesnek az minősül, aki mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve mező-, vagy erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott.
Az minősül továbbá földművesnek, aki legalább 25 százalékban a tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi.
Termőföldet továbbra sem szerezhet majd nem tagállami állampolgár és jogi személy sem. Ez alól az egyház, a jelzálog-hitelintézet és a települési önkormányzat jelent meghatározott feltételekkel kivételt.
Földbirtok, maximumok, helyi földbizottság
A jelenlegi szabályozással egyezően 2014. május 1-jétől is csak olyan mértékig szerezhető földtulajdon, hogy a földszerző tulajdonában maximum 300 hektár nagyságú föld legyen. Az új törvény bevezeti a birtokmaximumot is, amely szerint legfeljebb 1200 hektár mértékű föld lehet a földhasználatra jogosult használatában. Az állattartó telep üzemeltetőjének és a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében a birtokmaximum a földről szóló törvényben foglaltak szerint 1800 hektár.
Az új törvény szerint 2014. május 1-jétől mind a földtulajdon szerzése, mind a földhasználat szerzése engedélyköteles lesz. Nem kell majd hatósági engedély a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához és a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához.
A kormány által kijelölendő mezőgazdasági igazgatási szerv - a helyi gazdálkodói közösség tagjai által megválasztott minimum háromtagú helyi földbizottság állásfoglalásának beszerzését követően - dönt a szerződés jóváhagyásáról. Az engedélyező hatóság döntésével szemben jogorvoslatként a határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető.
Az elővásárlásra jogosultak
A föld eladása esetére a törvény felállítja az elővásárlásra jogosultak kötelező sorrendjét, amely sorrendben helyet kap az állam, és a törvény a jelenlegi szabályokhoz hasonlóan elővásárlási joggal ruházza fel a helyben lakót és a helyben lakó szomszédot is.
Az elővásárlási jogosultak sorrendjében bizonyos feltételek esetén elsőbbséget élvez az állattartó telep üzemeltetője és az ökológiai gazdálkodás folytatása céljából földet vásárló földműves.
Az elővásárlási jogosult a tulajdonos által kapott vételi ajánlat közlésétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet majd az adásvételi szerződésre elfogadó jognyilatkozatot. Az új törvény kimondja, hogy a szerzési korlátozásba, vagy tilalomba ütköző szerződés semmis.
További előírások
A földhasználatra és a használat jogának megszerzésére vonatkozó szabályok már 2014. január 1-jén hatályba léptek. Külön kiemelendő, hogy az új törvény alapján nem lehet majd haszonélvezeti jogot szerződéssel alapítani, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára alapít haszonélvezeti jogot, amelynek időtartama maximum 20 év lehet.
A földtörvény végrehajtásához kapcsolódó részletszabályok, így különösen a helyi földbizottság működéséről, megválasztásáról szóló rendelkezések stb. egyelőre még nem ismertek, az új törvény bizonyos előírásai szakaszosan lépnek hatályba, ezért pillanatnyilag sok a tisztázandó kérdés.
A helyi földbizottság megválasztása, összetétele és feladatai
A mezőgazdasági és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerint 2014. év tavaszától mind a földtulajdon szerzése, mind a földhasználat szerzése engedélyköteles lesz, mely engedélyhez a helyi földbizottság állásfoglalását is be kell szerezni.
Helyi gazdálkodói közösség, a helyi földbizottság
A hazai települések közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek, más természetes és jogi személyek településenként úgynevezett helyi gazdálkodói közösséget alkotnak.
A helyi gazdálkodói közösség képviseleti szerve a közösség tagjai által megválasztott helyi földbizottság. A helyi földbizottság a település közigazgatási területéhez tartozó földek mértékének arányában legalább 3, legfeljebb 9 főből áll.
A bizottság választással jön létre, melyhez a települési önkormányzat jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését.
Megjegyzés: Mivel a részletes végrehajtási rendelet még nem született meg, így több kérdés is válaszra vár a megalakulással kapcsolatban.
A helyi földbizottság feladata
A helyi földbizottság a település közigazgatási területén a törvény hatálya alá tartozó földek tulajdonjogának forgalmát a feladatának gyakorlásával befolyásolja.
A helyi földbizottság – a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésének a beérkezésétől számított – 15 napon belül adja ki az adás-vételi szerződés jóváhagyásának megtagadásához, vagy a jóváhagyás megadásához szükséges állásfoglalását.
A működésének célja
a birtokviszonyok átláthatósága, a spekulatív földszerzések megelőzése,
az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képző fölbirtokok kialakítása és megőrzése,
a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése.
2014. május 1-jéig fel kell állnia a helyi földbizottságoknak. Ha ez nem történik meg, illetve ha a megválasztott helyi földbizottság működésképtelen, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) területi szerve veszi át a szerepét. A termőföldvásárlást ebben az esetben a NAK megyei elnöksége hagyhatja jóvá.
Dr. Bíró Károly jegyző
